Admin
Hozzászólások száma : 50
Csatlakozott : 2012. Aug. 04.
 | | Tárgy: Asmodias a sóvárgás hercegének legendája Csüt. Ápr. 02, 2015 6:39 am | |
| - Idézet :
- [Only admins are allowed to see this image]
Asmodias a sóvárgás hercegének legendája
Egy korai gyerek
Régen volt, mikor Samarra egy kis, mezőgazdasággal foglalkozó, faluban, nem messze Oanylon városától, egy gyermeknek, akit Asmodiasnak nevezett el, életet adott. Erős volt és tele volt élettel. A szemei éj-feketék voltak és elbűvölőek. Az arca olyan szép volt, hogy néhányan akár angyalnak is hihették. De szülei nagyon meglepődtek, mikor felfedeztek a testén egy furcsaságot. Mivel akkor még nem volt szenteltvíz, s azon kívül minden rendben volt, így egy gyógyítóhoz fordultak, aki az emberektől elvonultan élt.
Öreg volt már, s az Úrba vetett hitét is elvesztette az idők során. A kicsit kivette anyja karjaiból és egy asztalra fektette. Levette róla a ruhákat, hogy jobban megvizsgálhassa. Nagy meglepetés érte, a gyermeknek nem egy, hanem két neme is volt! Egyszerre volt nő és férfi. A szülők felé fordult.
« Önöknek egy kivételes gyermekük született. Ez felülmúlja minden ismeretem, nem tudom, hogy ez egy jel-e a magasságostól vagy pedig… »
Nem tudta befejezni a mondatot. Gyorsan bebugyolálta a gyermeket és visszaadta szüleinek, akik választ vártak félelmükre.
« „Ne jöjjenek többet ide ezzel a gyerekkel. Azt tanácsolom Önöknek, hogy imádkozzanak Istenetekhez, és hogy őt úgy szeressétek, ahogy csak tudják, s tartsák távol a gonosztól. »
A félelem és aggodalom árasztotta el a családot, mikor hazaértek. Ebben a légkörben nőtt fel a gyermek.
Amint megtanult járni, apjának és anyjának sok kellemetlenséget okozott.
Asmodias különös érdeklődést mutatott az előkertben élő állatok iránt. Minden nap meglepték őt, amint futottak, ettek és furcsa hangokat adtak ki. De legfőképpen az érdekelte őt, amint párosodtak. Ez hozta őt a legnagyobb izgalomba. Halk sikolyokat hallatott, amit a szarvasmarhák párzáskor hallatnak. A kecskék és birkák minden férfias megnyilvánulásakor tapsolni kezdett. Apja szidta, fenyegette, verte, de ezek nem hatottak rá.
Öt évesen különös „tapasztalatot” szeretett volna szerezni az állatokkal kapcsolatban. Már megismerte az összes állat szokását, amely körülvette. Úgy döntött, megváltoztatja a dolgok természetes menetét, mikor a kutyát a sertéssel, a macskát a kacsával „pároztatta”. Ettől súlyos sérüléseket szerzett, de a buzgósága nem hagyott alább.
A leleplezés
Tíz évesen, mikor részt vett a júliusi betakarításban, egy incidens történt, amely megváltoztatta az életét. A nap véget ért, a földművesek nagy része már hazament. Egyedül maradt a földeken egy szalma halom társaságában melyeket ő halmozott fel. Két bogarat figyelt ott, akik egymáson voltak. Hirtelen zajokat halott, melyek egy malomból jöttek. Vonzotta ez a különös hang, úgy döntött amilyen halkan csak lehet, megközelíti a malmot. Ott olyan látvány tárult elé, amelyet még sohasem látott:
Egy férfi és egy nő, akik teljesen meztelenek voltak, állati pozíciókat vettek fel, amelyek ismerősek voltak neki. Nem fedte fel magát, csak figyelte őket, amíg csak tudta, s teste legmélyén egy szokatlan érzést érzett.
Otthon egy szemhunyásnyit se aludt. Az elméje megtelt azzal, amit látott.
Másnap reggel újjászületett. Mostantól a korabeli fiúkat és lányokat teljesen más szemmel látta. A különleges testi adottsága miatt ugyanúgy vonzódott mindkét nemhez. Felkeresett minden lányt és fiút a faluban, szépeket, nagyokat és kicsiket, soványakat és elhízottakat.
A módszere a legkevésbé se volt emberi. Gyakran brutálisan vagy erőszakosan támadt rájuk, amely gyakran azzal végződött, hogy egy árokban vagy patakban kötött ki. A partnerei gyakran küzdöttek, üvöltöttek, karmoltak, haraptak, kitépték magukat szorításából, gyakran ruhájukat is otthagyva.
Ez ismétlődött egy hétig. A végén a feldühödött falusiak, akiket felzaklatott ez az elfogadhatatlan viselkedés, megrohamozták a farmot és a családot, és elzavarták a megijedt Asmodiast, aki éppen ott volt.
Érkezés Oanylonba
Oanylon volt ebben az időben a legnagyobb város az egész világon. Több mint egymillió embert óvott, akik ebben a városban éltek. De Acedia [egyike a hét főbűn megtestesítőjének: lustaság] megnyerte magának az emberek szívét és megrontotta lelküket. A legtöbb lakos elfordult Istentől. Ekkor érkezett meg Asmodias, aki még mindig teljes fel volt dúlva attól, amit nemrég átélt.
Nap-nap után bolyongott az utcákon, rablásból és koldulásból tartotta fenn magát. Éjszaka azon a földön aludt, mely a várost a gyalázattól és a szentségtörőtől védte. Mocskos volt, mint egy tetű és koszos, mint egy kecske. Véletlenül a város egyik kerületébe tévedt, amely nagyban különbözött a többitől. Az erkölcstelen nők eladták bájaikat az arra járó férfiaknak. Egyik fiatal és friss volt, a másik a „munkája” miatt elhasznált és fonnyadt. Egyikükön megakadt a szeme, vörös hajú, egy kicsit erősebb is volt az átlagosnál és buja mellei voltak. Megközelítette és kinyújtotta a kezét, mintha a tiltott gyümölcsöt szerette volna leszakítani. Ő pont olyan, akinek a kora és kinézete megfelelő volt.
Az asszony elkezdte száraz és gyors hangján a szidását:
« Te tetves, azt hiszed mindent szabad? Honnan jött ez a kölyök? Olyan koszos vagy, egy hetet adok neked, s az orrod az árok mélyén marad örökre. »
Elkezdett hangosan nevetni, s mindkét kezét csípőre tette, a körülötte álló nők és járókelők, mint szemtanuk figyeltek. Egy kissé lejjebb hajolt, hogy közelebbről szemügyre vehesse, a kezei közé temette állát.
« De, a mocsok alatt átkozottul aranyos vagy. Ha kicsi idősebb leszel, akkor jót lehetne veled b.. »
Nem tudta a mondatot befejezni. Mint egy kígyó a zsákmányára, Asmosias rávetette ajkait a nő ajkaira. Az asszony meglepetten hátrált, majd még hangosabban nevetni kezdett.
« Tényleg nagyon tetszel nekem. Gyere be velem, megmutatok neked egy-két dolgot, történeteket, melyeket az élet tanított. »
A szoba sötét volt, mert nem volt rajta egy ablak se. Fáklyák világították be a belső helyiségek, ahol 4 hálófülke volt a négy sarokban. Ágyként egy matrac szolgált, amit szalmával tömtek meg, s a szerelmi játékok során egy vékony lepel takarta el őket a környezetüktől. A falakon, Asmodias nem hitt a szemének, erotikus jelenetek voltak meztelen nőttel és férfiakkal, akik nagyon akrobatikus, gyakran szürreális pozíciókban voltak. „Szóval”, mondta magának,” sok dolgot kell még tanulnom”.
Az erős nő a kanapéra lökte őt. Lassan a nő levetkőzött, s láthatóvá vált igazi alakja és ronda dudorai. Ezután megpróbálta ugyanezt tenni a gyerekkel. Felkiáltott. Meglepődöttségét, amit Asmodias nemi rendellenessége okozott, nem tudta visszatartani.
« Az a véleményem, hogy rád bármilyen kapcsolatban jó jövő vár.»
És ezen a napon felvilágosították.
A város elsüllyed a szégyenben.
Évekig élt a nővel, aki a szeretője volt, megosztotta vele ágyát és vendégeit. Nagyon ijedős, de aktív volt, növekedett, mintha az élete múlna rajta.
Idővel a teste alakult, fejlődött. Feszes mellek díszítették a mellkasát. Megnövesztette szép fekete haját, de férfi ruházatát meghagyta. Az érdeklődés középpontjában volt az egész városban.
A szépsége olyan messzire elterjedt, hogy egy nap Oanylon királya is hallott róla. Ez az ember testesítette meg mindazt, ami rossz volt. Egy valódi központja volt a mohóságnak, kapzsiságnak és becstelenségnek. Nők és udvaroncok tömegében élt. Egyik orgia követte a másikat és egyik ünnep a következő tivornyát. Isten elhagyta ezt a helyet. A király hallott a misztikus fiatal férfiről, aki állítólag példa nélküli örömöket tud okozni, így magához hívatta.
Asmodias másnap megjelent az udvarban, ahol a fesztivál teljes lendülettel zajlott. Az asztalok és székek szerte széljel voltak. A testek is szétszórva voltak a földön. A többség meztelen volt, s egymásba fonódtak, hogy szórakozhassanak. A rabszolgák, szintén meztelenül, keresték az útjukat a meglehetősen obszcén helyeken. Elefántcsont tablettáktól kezdve mindent hoztak, ami csak az orgiához kellett.
Amikor a király meglátta őt, félretolta a fél tucat részeg emberét, akik mellette feküdtek. Felállt, s egyenesen a szemébe nézett. Mindenki körülötte, férfiak, s nők, akik részt vettek ebben a tivornyában, egyik a másik után hagyta abba, hogy szemre vehessék Asmodiast. Néma csend volt.
Asmodias tovább ment. Fehér ruhát viselt, amely mélyfekete tekintetével és hosszú fekete hajával szöges ellentétben állt. Kivillantotta csupasz vállát, majd minden szégyenkezés nélkül dobta ruháját a földre, s így minden testi jellegzetessége láthatóvá vált. Átsétált a szobán. Az emberek kitértek előle, amint hozzájuk közeledett. A király elé ment, aki egy szót se szólt, és úgy vetette rá magát, mint egy állat. Az emberek egy nagyot kiáltottak, a játék folytatódott tovább, s mindenki újra felszabadultan érezte magát.
Asmodias lett a király szeretője vagy kedvese, attól függően, ki hogy látta. Felfokozta az udvar szexuális energiáját, s nem ismert határokat. Ez a bűnös példa, amely felülről jött, először a felsőbb osztályok között terjedt el, de végül mindenkit elért.
A házak, az utcák, a csatornák, a földek, s a csűrök, minden tele volt vággyal és szemérmetlenséggel. A gaztettek és a káros szenvedélyek felváltották az erényeket és a hitet. Végül az emberek elfeledték Istent, s lelküket a tiszta élvezeteknek adták át.
A bukás
Volt egy teremtmény, amely vitathatatlanul élvezte, ahogy a város hanyatlott. Neki az Úr nem adott nevet és örömmel látta, hogy omlik össze Isten munkája.
Az ég elsötétült a közösség felett és erős szelek kezdtek fújni. Ezt mondta nekik:
« „Habár Én szeretetemet adtam nektek, ti elfordultatok Tőlem, inkább hallgatván arra a teremtményre, kit én meg sem neveztem. Ti inkább átadtátok magatokat az anyagi élvezeteknek, mintsem nekem viszonozzátok a kegyelmet.” »
És hozzátette: « „Én teremtettem nektek egy helyet, mit Pokolnak hívnak, s elhelyeztem a Holdon, ahol a legrosszabbak közületek megismerhetik az örökké tartó kínzást, így büntetvén őket bűneikért. Hét napon belül, a városotokat felemésztik a lángok. S kik ott maradnak, átkerülnek örökre a Pokolba. Akárhogy is, Én nagylelkű vagyok, és közületek azok, akik képesek lesznek bűnbánatot tanúsítani, átkerülnek az örökké való dicsőségbe, a Mennyek Országába.” »
Ezek a szörnyű szavak, melyeket minden férfi és nő hallott, lebénították őket. Mindenki aggódott maga miatt, így a többség úgy döntött elhagyja ezt az átkozott várost.
De a Név Nélküli Teremtmény, a megtestesült gonosz, aki legalább annyira ravasz volt, mint amennyire alattomos, úgy döntött, itt az idő a cselekvésre. Azok közül, akik maradtak, kiválasztotta azt a hetet, akik a legjobban testesítik meg a bűnöket. Asmodias is közéjük tartozott. Hagyja, hogy meggyőzzék arról, hogy a férfi, akit Istennek hívnak, csak féltékenységből hozott ilyen döntést. Mivel a királyra nagy hatást gyakorolt, így sikerült rávennie nem csak a királyt, de az udvartartást is, hogy visszatérjenek az élvezetek útjára.
Ennek ellenére néhányan egy Rafaella nevű asszonyhoz csatlakoztak, akiben Isten lelke lakozott. Ő ahhoz a hét emberhez tartozott, akiknek a szemeit felnyitotta Isten szava és bennük isteni szeretet lakozott.
A várost járták széltében, hosszában, s hirdették a bűnbánatot, s ellenálltak Asmodiasnak. Sokan követték őt, s így megmentették lelküket. De az emberek többsége úgy döntött, visszatér a káros szenvedélyeihez.
Hét nappal később hatalmas erejű földrengés rázta meg a várost. A föld szétnyílt, s lángoszlopok csaptak ki a földből. Pár pillanat volt az egész, s Oanylon városa eltűnt a föld színéről. Isten haragjában az egész várost eltűntette. Azok, akik haláluk előtt visszatértek a helyes útra, Isten színe elé kerültek. Rafaella és hat másik ember arkangyal lett, követőik pedig angyalok.
Asmodias és a másik hat ember, akik a Név Nélküli Teremtmény mellett döntöttek, a holdra kerültek. Ezen a hideg, élettelen és állandóan ködös helyen hagyta őket. Testük megváltozott, visszataszító, sőt undorító lényekké lettek. Asmodias szörnyű kígyófejet kapott túlméretezett nyelvvel. Négy melle nőtt és egy elefánt méretű fallosza. Ezt mindig a vállán kellett hordoznia, nehogy elessen benne. Vágyai tízszeresre nőttek, így éjjel-nappal a pokolba jutott embereket zaklatta. Olyan nagy volt, hogy még démoni fivéreit is állandóan zaklatta.
Végül a pokol síkságán kellett örökké élnie.
Emlékezésképpen megmaradt néhány szó, melyet Asmodias mondott életében:
- Idézet :
- - Minden szexuális rendellenesség közül a tisztaság, szűziesség a legrosszabb
- Egy szexuálisan kielégített nő sokkal nyitottabb.
- Meg kell tanítani az embereket, hogy a szexre úgy tekintsenek, mint az evésre késsel és villával.
- Szerelmeskedés közben jön és változik meg az étvágy.
Szír nyelvről fordította Arcis Tibère
Magyarra fordította: Iosephus
| |
|
